Gulyásleves és hagymás-csilis kenyér

Ma augusztus 20-a van, az egyik legrégibb magyar ünnepnap. Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István (illetve még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése során. 

Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását címeres zászlóval.

A két világháború között az ünneplés kiegészült az össznemzeti célkitűzésre, a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus 20. 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a második világháború végén a nyilasok Nyugatra szállították. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, és 1947-ig ismét szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. (A Szent Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból.)

A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, és ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, inkább tartalmilag újította meg. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését mint új - szocialista - államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték.  A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára. (forrás: jelesnapok.oszk.hu)

Ma egy finom gulyáslevest ettünk és készítettünk egy hagymás-csilis kenyérkét is:

Gulyásleves

Hozzávalók:

1 kg csontos marhalábszár
1/2 kg marha apróhusi
1 nagy fej vöröshagyma
4 sárgarépa
3 fehérrépa
1 kicsi zellergumó
4 gerezd fokhagyma
1 paprika
1 paradicsom
1/2 kg burgonya
2 babérlevél
1 teáskanál őrölt kömény
3 teáskanál pirospaprika

A vöröshagymát kevés olajon üvegesre pirítjuk, majd rátesszük a husikat és kissé megpirítjuk. Majd megszórjuk piros paprikával, őrölt köménnyel, sózzuk, hozzáadjuk a fokhagymát, a babérlevelet, felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje a husit, és 1 órát pároljuk. Közben a leveszöldségeket megpucoljuk, felkarikázzuk, és a husihoz adjuk őket. Beletesszük a paprikát és a paradicsomot is. Aki szereti, tehet bele csípős paprikát is. Felöntjük vízzel. A hústól függően még kb. 1,5 órát főzzük, majd mehet bele a kockára vágott burgonya is. Majd készre főzzük.

Mi tettünk bele 1 tojásból készült csipetkét is. 

És ha már ünnep, készült egy hagymás-csilis kenyérke is:

Hozzávalók:

75 dkg liszt

11 gr. szárított élesztő

4,5-5 dl. langyos víz

1 teáskanál cukor

3 teáskanál só

2 nagy fej vöröshagyma, melyet előzőleg 5 dkg vajon megpároltam szép aranybarnára

szárított csili felaprítva ízlés szerint

2 evőkanál olívaolaj

A hozzávalókból tésztát gyúrtam, a hagymát csak a legvégén gyúrtam hozzá.

Langyos helyen a duplájára kelesztettem, majd forró sütőben megsütöttem. Sütőzacskóban szoktam sütni.