Farsangi fánk

Ma mi is farsangoltunk egy kicsit, és fánkot sütöttünk. A fánk európai elterjedésének történetéről két híres legenda él a köztudatban. Az egyik forrás szerint a fánk bécsi eredetű édesség.

„Az eset úgy kezdődött, hogy egy bizonyos Krapfen nevű pék elhalálozván, műhelyét özvegye vezette tovább. Nem volt könnyű az élete özvegy Krapfennénak, mindazonáltal továbbra is az ő pékségéből került ki a legfehérebb, legfinomabb kenyér, a város legtávolabbi részéből is elzarándokoltak érte az emberek.

Ám egy napon valami okból a kenyér nem készült el idejében. A vásárlók közül ki üres kézzel, bosszúsan ment el, ki türelmetlenül várt, s cifrákat mondott, mígnem a pékné végképp kijött a sodrából, és egy darab kenyértésztát, valakinek a fejéhez akarta vágni.

Szerencsére rosszul célzott és a tészta nem az illető képén csattant, hanem a kályhán lévő lábasba pottyant, amelyben zsír forrdogált. A váratlan következmény az lett, hogy a célját tévesztett tészta néhány perc alatt szép aranysárgára sült, s a véletlen jóvoltából megszületett az első fánk, amit a bécsiek azóta is Krapfennak neveznek.”

(Részlet Halász Zoltán Mesélő szakácskönyvéből)

Magyarországon a fánk a XIX. században terjedt el széles körben, de egy korabeli feljegyzés szerint 1603-ban gróf Thurzó Szaniszló galgóci várában egy lakomán - hetedik fogásként - már fánkot szolgáltak fel.

Hazánkban a fánksütés szokása a Dunántúlról terjedt el, és vált egyre több helyen szokássá, hogy a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsangkor édességként az asztalra kerülhessen ez a finom nyalánkság.

Hozzávalók:

1/2 kg liszt

3 dkg élesztő

5 dkg porcukor

5 dkg vaj

2 tojássárgája

1 kis kupica rum

1 csipet só

kb. 4 dl tej

olaj a sütéshez

3 dl langyos tejjel, az élesztővel, egy kanál porcukorral, 3 kanál liszttel félsűrű kovászt készítünk.

A tojássárgákat elkeverjük a maradék porcukorral, hozzáadjuk a kész kovászt és jól elkeverjük. Majd mehet hozzá a langyos olvasztott vaj, a liszt (melybe belekevertem a csipet sót is) és annyi langyos tej, amellyel kalácstészta sűrűségű tésztát kapunk. Jól dolgozzuk ki a tésztát, legyen jó hólyagos. 

Majd jól bebugyolálom, és huzatmentes meleg helyre teszem és a duplájára kelesztem.

Ha kész, lisztezett deszkára borítom, majd jó ujjnyi vastagságúra lapogatom és fánkszaggatóval vagy egy szimpatikus pohárral kiszaggatom őket. A maradékból masnit vagy perec formákat is készíthetünk. Ezután letakarom és még 1/2 órát kelesztem. Majd egy nagyobb lábasban olajat melegítek és óvatosan kisütöm őket úgy, hogy a megkelt fánk felső része kerüljön sütéskor alulra Fedővel letakarva sütjük, majd mikor megfordítjuk levesszük a fedőt. Az olaj legyen meleg, de ne legyen túl forró, mert akkor nyers marad a fánk belseje. Tálaljuk porcukorral vagy lekvárral, de csokiszószt is készíthetünk hozzá.